Sokak dobbenetere otthagytam a jolfizeto kis allasomat, ma voltam utoljara. Mint, szerintem majdnem mindenki tudja, programozokent jelentkeztem erre a munkahelyre, ahova programozokent vettek fel, alkalmankenti halozati dolgokat is bele-belecsusztatva. Sajnos egy ido utan azon kaptam magam, hogy gyakran ejfelkor vagy hajnali kettokor is az egyik szerveren buzeralok valami adatmentest. (plusz penz persze nuku) Ja, es a programozasi dolgokat is odaadtak valaki masnak. (nem azert, mert en nem csinaltam volna meg, hanem azert mert nekik jobban kellett egy halozatos ember.)
Aztan meg meg forszirozni is akartak, hogy ugyan mar, menjek iskolaba es tanuljak meg halozati dolgokat szamitogepekrol. Az lesz aztan a jo moka. Gondoltak ok. Hat en egyaltalan nem igy gondoltam. Eloszor probaltam magamtol konyveket olvasni, de sajnos hiaba szeretem a szamitogepeket, ez a resze mindig csak addig erdekelt, hogy hogyan tudok osszerakni ugy egy gepet, hogy mihamarabb programokat irjak ra. Ennyi ...
Sokakban merulhet fel a kerdes, Ur Isten, most mi lesz. Megmondom. Nem lesz semmi. Szerencsere van egy nagyon jo baratom aki egyszer az mondta valakinek, "Ha itt" ( marmint amerikaban) "nem tudod megcsinalni, akkor sehol sem fogod tudni megcsinalni!". Nyilvan nekem errol mindig a besenyo fele "Mindenki a maga szerencsejenek a pogacsa" jut eszembe, ami igaz is.
MAS: Na, eleg az onsajnalkozasbol, azert vicces dolgok is tortennek velunk, foleg amikor szemuveg nelkul megyek szorfozni. Nem jol latok. A mult heten pl. egy kb. kilapitott kosarlabda meretu barna foltra lettem figyelmes, amint boldogan szelte a habokat mellettem. Eloszor azt hittem valami homok vagy kosz.
Aztan roppan elelmesen azt is eszre vettem, hogy az arral szemben uszik. Kezdtem aggodni es akkor belem nyilalt a felismeres, "b@ssza meg ez egy elektromos raja". Ugy rohantam ki a vizbol, mint akit ektoplazmikus sugaragyuval kergetnek. Aztan persze rajottem, hogy elektromos raja nincs is, csak angolna ;)
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment